~ Első rész ~

Reggel az ébresztő csörgésére ébredtem fel. Mormogtam magamban pár szót, mivel eléggé hirtelen érintett a dolog, majd pár perces fekvés után felültem az ágyamban. Megnéztem, pontosan hány óra is van jelenleg és nyugtáztam magamban, hogy van másfél órám nyolcig, azaz elkészülni is - nálunk kilenckor kezdődik a tanítás -, így nem is sietettem magam annyira. Szerencsére pénteket írunk, így azt mondom, van okom arra, hogy örüljek.

Felálltam, majd a mamuszomban - igen, húsz éves koromra még mindig hordok ilyet -, a fürdőszobába csoszogtam. Engedtem magamnak meleg vizet a kádba, levettem a pizsamám, majd beleültem. Imádok ilyenkor reggel ellazulni! Körülbelül húsz perces áztatás után megálljt parancsoltam magamnak, és törölközés után felöltöztem. Mivel annak ellenére, hogy még csak május eleje volt, rettentő forróság volt így az előző napokban, így emellett a szett mellett döntöttem:

Ezután feltettem magamra egy szolid, ruhához illő sminket is, és a tükör elé álltam. Végre kész vagyok. Az órámra pillantottam, még van negyed órám indulásig, így lementem a konyhába, csináltam magamnak reggelit, leültem és megettem. Ezután felkaptam mindent, amire szükségem van (kocsikulcs, táska), bezártam az ajtót, és a kocsimhoz mentem. Beültem és már hajtottam is az egyetemen felé.

Így  reggel csúcsforgalom idején kell legalább egy fél óra, mire az ember átvergődi magát Los Angelesen. Nagyon imádom ezt a várost, tényleg, de ilyenkor reggel kész katasztrófa.

Háromnegyed óra múlva érkeztem meg a sulihoz. Két legjobb barátnőm, Gab és Alice már a parkolóban vártak rám. Letettem a kocsit, majd kiszálltam és odamentem hozzájuk.

- Csajok! - köszöntöttem őket széles vigyorral, adtunk egymásnak két-két puszit.
- Antastasia. - köszöntöttek ők is - Minek köszönhetjük eme széles vigyort? - mondta Gab.
- Nem lehet szimplán csak jó kedvem? - mosolyogtam.
- Dehogynem. - vigyorgott Alice - Gab csak úgy megkérdezte. Gab bólintott egyet mellettem, mire én csak megráztam a fejem mosolygás közben.
- Csajok, mi is az első két óránk? - kérdeztem gondolkodva.
- Restaurálás. - forgatta meg szemét Alice.
- Remek... Már megint azzal a... Inkább nem mondok rá semmit. - morogtam.
- Jobban is teszed. Itt néha még a falnak is füle van. Menjünk inkább, mert kikapunk. - ajánlotta fel Alice, Gab és én bólintottunk egyet, majd elindultunk az épület felé, ahol mindhármunkra két rémes óra vár.

A restaurátor tanár egy kicsit teltebb fickó, olyan ötven körülire saccolnám. Igazság szerint olyan mogorva mindenkivel, hogy inkább nem kérdeznek semmit sem tőle, mert csak leszedi a fejüket. Viszont a szakmájához nagyon is ért. A vezetéknevét sem tudja senki, a tanárok is csak Mr. Taylor-nak hívják.

Mr. Taylor nagyban magyarázott a restaurálás "szabályairól", amikor kicsöngettek - hála az égnek a második óráról is.

- Nos, gyerekek, innen folytatjuk. Most mindenkinek adok egy kisebb képet, ami hibás. Szeretném, ha ezt megcsinálnátok, ettől is függ az év végi jegyetek. Megértettük egymást? - magyarázta Mr. Taylor.
- Igen, tanár Úr! - mondtuk kórusban, majd mindenki elhagyta az előadótermet.

Ezután két művészet történet várt ránk, amit kifejezetten szeretek, majd a pénteki órarendünk véget is ért. Éppen indultam volna el a kocsival, amikor két legjobb barátnőm beugrott a hátsóülésre.

- Ti nem vagytok normálisak. - mondtam morogva.
- Csak nem képzeled, hogy itt hagysz minket? - kérdezte felháborodva Gab. Erre elvigyorodtam.
- Na, mi a mai program, csajok? - kérdeztem, miközben kihajtottam az egyetem parkolójából, és elindultunk hazafelé.
-  Egyenlőre érjünk haza, aztán majd kitaláljuk. - mosolygott Alice.

Az út többi részét végig szórakoztuk, hazaérve pedig ledobtuk magunkat a kanapéra.

- Csajok, ma hallottam, hogy az egyik csak szervez valami medencés bulit holnap délutánra és meghívta az egész iskolát. Nem megyünk el? - mondta reménykedve Gab.
- Én benne vagyok! - vigyorgott Alice, én nem szóltam egy szót sem.
- Ana? - szólt rám Gab.
- Felejtsd el, tudod, hogy nem szoktam ilyen helyekre járkálni! - mondtam.
- Ana kérlek, jól fogunk szórakozni, ez csak egy medencés buli! - kérlelt Alice. Sóhajtottam egyet.
- Még meggondolom. - ejtettem egy halvány mosolyt.

Ők erre elkezdtek visítani. Megöleltük egymást, majd kitaláltunk egy programot a mai napra: vásárlás a holnapi bulira. Pedig még bele sem egyeztem - mondtam magamban. Vettem magamnak egy lenge koktélruhát, meg egy új bikinit is:

Ezután pedig hazamentünk. A csajok nálam vacsoráztak, aztán kikísértem őket.

- Akkor eljössz holnap velünk? - kérdezte Gab.
- Hát... mivel megvettem a ruhát és a bikinit is, így igen, elmegyek. - mondtam mosolyogva.
- Jajj, de jó! - mondták mind a ketten, megölettek és köszönés után elindultak hazafelé.

Bementem, felmentem a szobámban, zuhanyzás után még gyorsan felnéztem Twitterre, Facebookra, valamint Instagramra. Ezután pedig lefeküdtem, és szinte azonnal el is aludtam.

Nos, sziasztok! Ez lenne az első rész :) Remélem, tetszett, igyekeztem úgy írni, hogy minden jó legyen. Szeretném, ha véleményt írnátok hozzá, jól esne. A következő részt nem tudom, mikor fogom hozni, ahogy sikerül megírni :)