~ Harmadik rész ~

~ Justin szemszöge ~

Tegnap este óta folyamatosan az a lány jár a fejemben. Tudom, hogy őrültség nekem, mint egy birodalom örökösének, ráadásul angyalnak halandóra gondolni, de magával ragadt. Istenem, ha ezt apám megtudná... Bele se merek gondolni. Az apám mindig is azt akarta, hogy egy hozzám hasonló lánnyal jöjjek össze. De ki akar szerelem nélkül házasságot kötni? Hát senki. Na mindegy. Elintéztem reggeli teendőimet, fürdés, fogmosás, öltözés, amikor kopogtak.

- Igen? - kiáltottam.

- Jó reggelt, felség. Meghoztam a reggelijét, és utána az édesapja látni akarja. - ó, a szolgám. Ajtót nyitottam.

- Köszönöm, szólok, ha szükségem lesz rád. - mondtam, meghajolt, majd elment. 

Leültem, megreggeliztem, közben azon gondolkodtam, vajon apám miről akar velem beszélni. Fél óra múlva elmentem hozzá.

- Apám, hívattál. - mondtam.

- Fiam. Egy fontos dolgot szeretnék veled megbeszélni. - fordult felém. Mellette egy lány állt, a neve Melissa és egyenesen ki nem állhatom.

- Mi lenne az? 

- Szeretném, ha végre megházasodnál. Én a te korodba már majdnem apa voltam.

- És apám, azt elmondanád, kit vegyek el? 

- Hát Melissa-t. Gyönyörű, intelligens nő, pont hozzád való.

Hirtelen meg sem tudtam szólalni. Hogy mi van?! Vegyem el ezt az undok nőszemélyt? Na, azt már nem! 

- Nem, nem veszem el. Nem szeretem! Nem fogok szerelem nélkül házasodni. - mondtam felháborodva, majd elmentem onnan.

Sejtettem, hogy a házasságról lesz szó, de hogy pont ő... De azt hiszem, nem sokat tehetek ez ügyben. Apám a király, ő parancsol, sajnos még nekem is. De azt a lányt nem tudom elfelejteni. Vissza kell mennem! Ezen gondolkodtam egész nap, amikor este Chaz átjött hozzám.

- Szevasz, haver. Téged meg mi lelt? - nézett rám furcsán.

- Szevasz. Biztos tudni akarod? - néztem rá.

- Justin, barátok vagyunk, igen, tudni akarom.

- Az apám kiakar házsítani. Ráadásul... ráadásul tegnap este a Földön jártam és találkoztam egy lánnyal...

- Ó, egek. Justin, azt a lányt most azonnal verd ki a fejedből. Tudod, hogy apád sohasem egyezne bele, hogy egy halandóval legyél. Muszáj leszel elvenni azt, akit apád szán neked.

- Ha meghallanád, hogy ki az, biztos nem ezt mondanád. 

- Miért, ki az? 

- Hát Melissa! 

- Az a Melissa? - marad tátva a szája.

- Igen, az.
- Pont ő? Tudod, hogy érzek iránta! - állt fel kiabálva.
- Nyugodj meg, haver, nem akarom elvenni, és nem érzek iránta semmit. Tudom, hogy érzel iránta. Barátok vagyunk, sohasem tudnám elvenni azt a nőt, akit szeretsz.
- Ne haragudj. - leült - És mit akarsz tenni?
- Még nem tudom.
- Jajj, haver, biztos nem lennék a te helyedben. Most mennem kell, csak benéztem, majd beszélünk, szia.
- Oké, szia. - és elment.

Én hátradőltem az ágyon és gondolkodni kezdtem. Úgy döntöttem, hogy elmegyek a Földre és találkozok a lánnyal. Felkeltem, elintéztem magam, majd elmentem a házuk közelébe. Először csak messziről figyeltem a házat, majd később közelebb mentem. Láthatatlanul felültem az ablakba, ő éppen az ágyon feküdt és olvasott. Órákig ültem ott, és néztem. Olyan gyönyörű volt, hogy legszívesebben bementem volna, és egész nap vele  lettem volna. De sajnos ez nem lehetséges.

Olyan tíz körül leugrottam, és hazamentem, mert már későre járt. Lefeküdtem, persze csak miután lezuhanyoztam, és percekkel később már aludtam is.

~ Ana szemszöge ~

Suli után úgy döntöttem, hogy nem megyek sehova, fárasztó napom volt, így nem igazán volt sem kedvem, sem erőm. Kémia tz, fizika tz, matek tz... a három legjobb tantárgy.. na mindegy. Inkább lefeküdtem az ágyra es elkezdtem olvasni. Az olvasás alatt végig úgy éreztem, hogy valaki figyel, méghozzá azt is sejtettem, hogy ki az. Justin, a tegnapi srác. Nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, hiszen csak egy idegen... Vagy... vagy mégsem? Lehetséges ez? Lehetséges az, hogy találkoztam vele egyszer és már szerelmes vagyok belé? Nem.. Ana, ezt most azonnal verd ki a fejedből! Ki tudja milyen alak?- förmedek rá saját magamra.

Gondolkodásom közepette kiálltam az erkélyre, és órákig kint voltam. Senki másra nem tudtam gondolni, csakis rá. Az járt a fejemben, vajon ő is így érez irántam? Ugyan már... förmed rám a tudatalattim - gondolkozz egy kicsit. Ha érezne valamit biztos idejönne hozzád, vagy tenne valamit, hogy jobban megismerjen, de ő mégse tesz. - és ebben igaza is volt. Semmit sem tudok róla, csak a nevét, igaz ez fordítva is így van.

Később elszaladtam fürödni, majd lefeküdtem aludni.

~ Justin szemszöge ~

Épp hazaértem, amikor apám berontott a szobámba. 

- Apa, mit művelsz? Nem kéne kopogni? - förmedtem rá.

- Elég volt, hogy így viselkedsz és így beszélsz velem! Mostantól mindent úgy csinálsz, ahogy én akarom, illetve ahogy én mondom, ellenvetést nem tűrök el! - kiabált.

- Apám, ez így nem igazságos! Nem vehetek el egy olyan nőt, akit nem szeretek, és nem hogy nem szeretem, de egyenesen ki nem állhatom. Ráadásul Chaz szerelmes Melissa-ba. Nem akarom tőle elvenni. - mondtam.

- Nem érdekel, hogy utálod és az sem, hogy Chaz hogy érez iránta. Melissa a feleséged lesz, ha tetszik, ha nem. Ebbe törődjetek bele. - mondta, és elment. 

Leültem az ágyra. Most mit tegyek? Én mást szeretek! És Chaz... őt sem akarom bántani... Hát, nehéz döntés lesz, az egyszer biztos. Hátradőltem az ágyban, és gondolkodás közepette elaludtam. 

Sziasztoook! Remélem, még lesz olvasóm. Visszatért most az ihlet, írogattam picit, jó olvasást!! 

puszi xx